HU
HU
Szlovák adós fizetésképtelensége

Szlovák vevője ellen konkurz vagy reorganizációs eljárás folyik

A szlovák fizetésképtelenségi nyilvántartásban (insolvenčný register) történt közzétételtől kezdve fut a követelés bejelentésére nyitva álló határidő: 45 nap a konkurzban (felszámolási jellegű fizetésképtelenségi eljárás), 30 nap a reštrukturalizácia (reorganizációs eljárás) során. Ellenőrizzük az eljárás állását, elkészítjük és benyújtjuk a hitelezői igénybejelentést, és képviseljük Önt a fizetésképtelenségi szakértővel (správca) szemben, a bíróság előtt és a hitelezői gyűlésen.

Olyan külföldi cégeket képviselünk, amelyeknek a szlovák vevője nem fizette ki az áruról, a fuvarozásról vagy az elvégzett munkáról szóló számláit, és a vevő vagyonára a szlovák bíróság konkurzot hirdetett, reorganizációt engedélyezett, vagy – ha természetes személyről van szó – adósságrendezésről (oddlženie) döntött. Az iroda egyik ügyvédje szerepel a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma által vezetett fizetésképtelenségi szakértői névjegyzékben (zoznam správcov).

Jogi tanácsot szlovákul vagy angolul adunk, írásban magyarul is kommunikálunk Önnel, a szervezési kérdéseket pedig telefonon vagy személyesen is megbeszélhetjük magyarul. Az egész ügyet távolról is el tudjuk intézni.

Küldje el az iratokat+421 907 823 239
Kiknek szól

Kinek segít ez az oldal

Külföldi hitelezőket képviselünk azokban az eljárásokban, amelyeket szlovák bíróság folytat a konkurzról és a reorganizációról szóló 7/2005 Tt. sz. törvény alapján. Kizárólag a szlovák jogban adunk tanácsot; azokat a kérdéseket, amelyekre más ország joga irányadó – például a szerződés vagy a tulajdonjog-fenntartás érvényessége a külföldi jog szerint –, az ügyfél saját országában eljáró ügyvédjével együttműködve kezeljük.

Kifizetetlen számlákkal rendelkező szállítók

Áru, fuvarozás, építőipari alvállalkozói teljesítés vagy szolgáltatás olyan szlovák cég részére, amely ellen konkurz vagy reorganizációs eljárás folyik. A konkurz kihirdetése előtt keletkezett követelést a fizetésképtelenségi szakértőnél benyújtott igénybejelentéssel kell érvényesíteni – a róla folyó per félbeszakad, a végrehajtást pedig megszüntetik.

Tulajdonjog-fenntartással szállító hitelezők

Olyan áru, amely a szerződés szerint a teljes kifizetésig az Ön tulajdonában marad, és az adósnál található. Választani kell aközött, hogy a dolog vagyonleltárból való kizárását (vylúčenie zo súpisu) kéri, vagy igénybejelentést nyújt be, amely a biztosított hitelezőéhez hasonló helyzetet biztosít Önnek.

Biztosítékkal rendelkező hitelezők

Zálogjog az adós vagyonán, harmadik személy kezessége vagy más biztosíték. Az adós vagyonát terhelő biztosítéki jogot közvetlenül az igénybejelentésben és az alaphatáridőn belül kell érvényesíteni, különben azt a konkurzban nem veszik figyelembe. A kezesekkel szembeni igények a reorganizációs terv jóváhagyása után (155. § (4) bekezdés) és az adós adósságrendezése után (166e. § (3) bekezdés) is fennmaradnak.

Adósságrendezést kérő egyéni vállalkozó hitelezői

Az adós vállalkozó természetes személy (Szlovákiában jellemzően egyéni vállalkozó – živnostník), aki adósságrendezést kér. Az adósságrendezés azokra a követelésekre is kiterjed, amelyeket a hitelező nem jelentett be: aki nem jelenti be követelését, a konkurzból semmit sem kap, és követelésének ki nem elégített része az adóssal szemben nem lesz érvényesíthető.

Amin az ügy áll

A döntő határidők és szabályok

A szlovák jog három kollektív eljárást ismer, amellyel a külföldi hitelező találkozhat: a konkurzot (az adós vagyonát értékesítik, és a hitelezők arányosan nyernek kielégítést), a reorganizációs eljárást (reštrukturalizácia: a vállalkozás tovább működik, és a hitelezők egy olyan terv szerint nyernek kielégítést, amelyről szavaznak, és amelyet a bíróság hagy jóvá), valamint a természetes személy adósságrendezését. Mindhármat a konkurzról és a reorganizációról szóló 7/2005 Tt. sz. törvény szabályozza, és mindhárom fizetésképtelenségi eljárásnak minősül a fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklete szerint. A rendelet 7. cikke szerint az eljárásra és joghatásaira annak az államnak a joga irányadó, amelyben az eljárást megindították – a követelések bejelentésére, ellenőrzésére és rangsorára vonatkozó szabályok tehát akkor is szlovákok, ha a vevővel kötött szerződésre más jog irányadó. A bíróság minden eljárásban fizetésképtelenségi szakértőt rendel ki: az igazságügyi minisztérium által vezetett névjegyzékben szereplő személyt, aki konkurzban kezeli az adós vagyonát, reorganizációs eljárásban felügyeli üzleti tevékenységét (129. § (1) bekezdés), és megvizsgálja a bejelentett követeléseket. A bíróság és a fizetésképtelenségi szakértő határozatait és iratait a törvény 199. § (1) bekezdése szerint a fizetésképtelenségi nyilvántartásban való közzététellel kézbesítik; a nyilvántartás a minisztérium honlapján nyilvánosan hozzáférhető. A bejelentési határidők ettől a közzétételtől számítanak, nem attól az időponttól, amikor a hitelező az eljárásról tudomást szerzett: az alaphatáridő a konkurz kihirdetésétől számított 45 nap, a reorganizáció engedélyezésétől számított 30 nap.

Konkurz: 45 nap a fizetésképtelenségi nyilvántartásban való közzétételtől

A 7/2005 Tt. sz. törvény 28. § (2) bekezdése szerint az igénybejelentést a konkurz kihirdetésétől számított 45 napos alaphatáridőn belül kell benyújtani. A 23. § (1) bekezdése szerint a konkurz a konkurzot kihirdető végzésnek a fizetésképtelenségi nyilvántartásban való közzétételével minősül kihirdetettnek; a 199. § (7) bekezdése szerint az irat a nyilvántartásban való közzétételét követő napon minősül közzétettnek. A határidő kezdetét meghatározó napot a határidőbe nem kell beszámítani, és ha az utolsó nap szombatra, vasárnapra vagy ünnepnapra esik, a határidő utolsó napja az azt követő első munkanap (203a. § (1) és (2) bekezdés). A külföldi hitelező számára a 203a. § (3) bekezdésének szabálya lényeges: a határidő akkor van megtartva, ha a beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján kézbesítik annak, akinek szól – nem elég azon a napon elküldeni. A határidő elmulasztása miatt a törvény 197. § (3) bekezdése szerint igazolásnak (odpustenie zmeškania lehoty) nincs helye. A határidő után kézbesített igénybejelentés nem vész el: a 28. § (3) bekezdése szerint figyelembe veszik, a hitelező azonban nem gyakorolhatja szavazati jogát és a bejelentett követeléshez fűződő egyéb jogait, és csak az általános vagyontömegből (všeobecná podstata) származó olyan bevételből nyerhet kielégítést, amelynek felosztási tervbe (rozvrh) való felvételére irányuló szándékot csak az igénybejelentés kézbesítése után tették közzé a fizetésképtelenségi nyilvántartásban. A korábban közzétett felosztási tervekből tehát nem részesedik.

A törvény 30. § (2) bekezdése szerint a követelés érvényesítésére szolgáló beadvány nem javítható és nem egészíthető ki, a 29. § (1) bekezdése szerint pedig nem veszik figyelembe azt az igénybejelentést, amelyet nem az előírt módon nyújtottak be, vagy amely nem tartalmazza a kötelező alapvető tartalmi elemeket. Az alaphatáridő lejárta után benyújtott új igénybejelentés már késedelmes bejelentésnek minősül, a 28. § (3) bekezdése szerinti következményekkel. Ezért nem javasoljuk, hogy az igénybejelentést a határidő utolsó napjaiban készítsék el.

Kinek, milyen formában és milyen nyelven

Az igénybejelentést nem a bíróságnál, hanem a fizetésképtelenségi szakértőnél kell benyújtani. Általános szabályként kizárólag elektronikusan, autorizált formanyomtatványon, a fizetésképtelenségi szakértő elektronikus postafiókjába nyújtható be. Az (EU) 2015/848 rendelet 2. cikkének 12. pontja szerinti külföldi hitelezőre – vagyis arra a hitelezőre, amelynek szokásos tartózkodási helye, lakóhelye vagy bejegyzett székhelye egy másik tagállamban van – a törvény 28. § (2) bekezdése különös szabályokat állapít meg: az igénybejelentést a fizetésképtelenségi szakértőnél kell benyújtani, a kézbesítésre pedig a szlovák Polgári Peres Rendtartást (Civilný sporový poriadok) kell megfelelően alkalmazni; ugyanígy nyújtja be igénybejelentését a tagállamokon kívüli székhelyű hitelező is. A rendelet ehhez három garanciát fűz. Az 53. cikk szerint a külföldi hitelező bármilyen, az eljárás megindításának helye szerinti állam jogában elfogadott módon előterjesztheti követelését, és kizárólag a követelés előterjesztéséhez nem lehet kötelezővé tenni az ügyvédi képviseletet. Az 55. cikk (1) bekezdése szerint használhatja a Bizottság (EU) 2017/1105 végrehajtási rendeletének II. mellékletében meghatározott, „Követelések előterjesztése” című egységes formanyomtatványt; ha nem használja, a bejelentésnek az 55. cikk (4) bekezdése szerint tartalmaznia kell az 55. cikk (2) bekezdésében felsorolt információkat. Végül az 55. cikk (5) bekezdése szerint a követelés az Unió intézményeinek bármelyik hivatalos nyelvén előterjeszthető, a bíróság vagy a fizetésképtelenségi szakértő azonban szlovák nyelvű fordítást kérhet. Az igénybejelentés kötelező alapvető tartalmi elemei a törvény 29. § (1) bekezdése szerint a hitelező és a fizetésképtelen adós (úpadca) megjelölése, a követelés keletkezésének jogcíme, az általános vagyontömegből való kielégítés rangsora és a követelés teljes összege, amelyet a 29. § (4) bekezdése szerint tőkére és járulékokra, a járulékokat pedig keletkezésük jogcíme szerint tovább kell bontani. A követelést euróban kell érvényesíteni; ha más pénznemben érvényesítik, az összeget a fizetésképtelenségi szakértő határozza meg az Európai Központi Bank vagy a Szlovák Nemzeti Bank által a konkurz kihirdetésének napján megállapított és közzétett referencia-árfolyamon történő átszámítással (29. § (5) bekezdés). Az igénybejelentéshez csatolni kell a benne foglalt tényeket igazoló okiratokat, a könyvvezetésre kötelezett hitelező pedig nyilatkozik benne arról, hogy a követelést nyilvántartja-e a könyveiben, és ha igen, milyen mértékben (29. § (6) bekezdés).

A törvény 29. § (8) bekezdése szerint az a hitelező, amelynek a Szlovák Köztársaság területén nincs szokásos tartózkodási helye, lakóhelye vagy székhelye, köteles Szlovákiában lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező kézbesítési megbízottat kijelölni, és ezt a fizetésképtelenségi szakértővel közölni – ellenkező esetben az iratokat a fizetésképtelenségi nyilvántartásban való közzététellel kézbesítik neki. Ha az igénybejelentést képviselő nyújtja be, és ahhoz nem csatolták a meghatalmazást, a 28. § (2) bekezdése szerint az igénybejelentést nem veszik figyelembe. A rendelet 53. cikke szerinti jog, hogy a követelés ügyvéd nélkül is előterjeszthető, csak magára a követelés előterjesztésére vonatkozik.

Mit változtat a konkurz a követelés érvényesítésén: perek, végrehajtások, beszámítás, biztosítékok

A törvény 47. § (1) bekezdése szerint a konkurz kihirdetésével félbeszakad minden bírósági és egyéb eljárás, amely a fizetésképtelen adósnak a konkurz hatálya alá tartozó vagyonát érinti – tehát az a per is, amelyben a külföldi szállító a számlák megfizetését követeli. A 48. § szerint a konkurz hatálya alá tartozó vagyonra a konkurz tartama alatt végrehajtási eljárás nem indítható, a már megindított végrehajtási eljárások pedig a konkurz kihirdetésével megszűnnek; ha a szlovák végrehajtó (exekútor) a vagyont már értékesítette, de a bevételt a végrehajtást kérőnek még nem fizette ki, a bevétel a konkurzvagyon (konkurzná podstata) részévé válik. A követelés ettől kezdve igénybejelentéssel érvényesíthető (28. § (1) bekezdés), és az igénybejelentés benyújtása a 28. § (6) bekezdése szerint az elévülési idő folyására és a jog megszűnésére nézve ugyanolyan hatással jár, mint a jog bíróság előtti érvényesítése. A konkurz a beszámítást nem zárja ki teljesen, de korlátozza: az 54. § (1) bekezdése szerint a fizetésképtelen adóssal szemben a konkurz kihirdetése előtt keletkezett követelés nem számítható be az adósnak csak azt követően keletkezett követelésébe, az 54. § (2) bekezdése szerint pedig be nem jelentett követelés az adós egyetlen követelésébe sem számítható be. Aki tehát beszámítani kíván, annak előbb be kell jelentenie a követelését. A biztosított hitelezőnek az igénybejelentésben szabályszerűen és határidőben – a 45 napos alaphatáridőn belül – a biztosítéki jogát is érvényesítenie kell, különben azt a konkurzban nem veszik figyelembe (28. § (4) bekezdés); minden biztosított követelésre külön igénybejelentést kell benyújtani, megjelölve a biztosított összeget, valamint a biztosítéki jog fajtáját, rangsorát, tárgyát és keletkezésének jogcímét (29. § (2) bekezdés). Annak a hitelezőnek is be kell jelentenie a követelését, akinek a követelése más személlyel szemben áll fenn, de azt a fizetésképtelen adós vagyona biztosítja (28. § (7) és (8) bekezdés).

A 28. § (5) bekezdése szerint igénybejelentéssel jövőbeli vagy feltételes követelés is érvényesíthető – például a törvény 45. § (2) bekezdése szerinti, a szerződéstől való elállásból eredő igény; az igénybejelentésben meg kell jelölni azt a tényt vagy feltételt, amelytől a követelés keletkezése függ (29. § (3) bekezdés). A kötbér, valamint annak a hitelezőnek a követelése, amely a fizetésképtelen adóssal kapcsolt személy, vagy a követelés keletkezése óta bármikor az volt – például a 9. § szerinti, legalább 5%-os minősített részesedéssel rendelkező tag –, a 95. § (3) bekezdése szerint csak alárendelt követelésként nyer kielégítést, és biztosítékukat a konkurzban nem veszik figyelembe. Azon vagyon tekintetében, amely az eljárás megindításának időpontjában egy másik tagállamban volt, a hitelezők dologi jogait és a tulajdonjog-fenntartást az (EU) 2015/848 rendelet 8. és 10. cikke védi.

A követelés vitatása (popretie) és a megállapítás iránti per (incidenčná žaloba)

A fizetésképtelenségi szakértő minden bejelentett követelést megvizsgál, és összeveti az adós könyvelésével és dokumentációjával (32. § (1) bekezdés). A követelést a fizetésképtelenségi szakértő és bármely más, követelését bejelentett hitelező is vitathatja – jogcíme, érvényesíthetősége, összege, rangsora, biztosítottsága vagy a biztosítéki jog rangsora tekintetében (32. § (2) bekezdés) –, mégpedig az alaphatáridő lejártától számított 30 napon belül, késedelmes bejelentés esetén pedig a követelésnek a követelésjegyzékbe (zoznam pohľadávok) való felvételétől számított 30 napon belül (32. § (3) bekezdés); a fizetésképtelenségi szakértő részére a bíróság a határidőt ismételten is meghosszabbíthatja, alkalmanként legfeljebb 30 nappal (32. § (4) bekezdés). A határidőn belül nem vitatott követelés megállapítottnak minősül (32. § (16) bekezdés). A vitatott követelés hitelezőjének a követelés megállapítását keresettel kell kérnie a bíróságtól mindazokkal szemben, akik azt vitatták, a vitatásnak a követelésjegyzékben való közzétételétől számított 30 napon belül, különben ez a joga megszűnik (32. § (8) bekezdés), és a fizetésképtelenségi szakértő a vitatás terjedelmében feltünteti, hogy a hitelező eljárási résztvevői minősége megszűnt (27. § (2) bekezdés c) pont). A határidő akkor is megtartottnak minősül, ha a keresetet határidőben, de nem illetékes bíróságon nyújtották be. A keresetben legfeljebb az követelhető, ami az igénybejelentésben szerepelt (32. § (13) bekezdés). A határidő a vitatásnak a fizetésképtelenségi nyilvántartásban vezetett követelésjegyzékben való közzétételétől fut, nem attól, hogy a hitelezőnek levelet kézbesítenek – a nyilvántartást ezért a bejelentési határidő lejárta után figyelemmel kell kísérni.

Ha a követelést csak egy másik hitelező vitatta, a kereset benyújtásának feltétele a perköltség-előleg szabályszerű és határidőben történő megfizetése (32. § (10) bekezdés): ennek összege a vitatott követelés összegének két százaléka, csak az összeg vitatása esetén a vitatott összeg két százaléka, legalább 350 euró és legfeljebb 10 000 euró (32. § (19) bekezdés). Ugyanilyen összegű előleget fizet az a hitelező is, aki más hitelező követelését vitatja (32. § (6) bekezdés b) pont). Aki olyan követelést vitatott, amelyet a bíróság akár csak részben is megállapított, felel a követelés hitelezőjének a vitatással okozott kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy szakmai gondossággal járt el (32. § (5) bekezdés). Végrehajtható határozattal megítélt vagy nyilvántartásba vett zálogjoggal biztosított követelés esetén a fizetésképtelenségi szakértő útján kérhető, hogy a bíróság a per alatt is biztosítson szavazati jogot (32a. §).

Reorganizáció: 30 nap, késedelmes bejelentés nincs

Reorganizációs eljárásban az igénybejelentést a reorganizáció engedélyezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani, különben azt nem veszik figyelembe (121. §); a reorganizáció a végzésnek a fizetésképtelenségi nyilvántartásban való közzétételével minősül engedélyezettnek (118. § (1) bekezdés). A konkurzzal ellentétben itt késedelmes bejelentés nem létezik. A következmény szigorú: a 120. § (1) bekezdése és a 155. § (2) bekezdése szerint a tervet jóváhagyó végzés közzétételével megszűnik annak a hitelezőnek a joga, aki követelését nem szabályszerűen és határidőben jelentette be, hogy azt az adóssal szemben érvényesítse, és megszűnnek az adós vagyonát terhelő, nem szabályszerűen és határidőben bejelentett biztosítéki jogok is. Igénybejelentéssel csak az ún. elsőbbségi követeléseket (prednostné pohľadávky) nem kell érvényesíteni, különösen azokat, amelyek csak a reorganizációs eljárás alatt keletkeztek (120. § (2) bekezdés). A benyújtás módja ugyanaz, mint konkurzban (121. §), az igénybejelentés tartalmára pedig a 29. § (1)–(6) és (8) bekezdését kell megfelelően alkalmazni – tehát a külföldi pénznem átszámítására és a kézbesítési megbízottra vonatkozó szabályt is (122. § (1) bekezdés); ha a biztosítéki jogot nem érvényesítik az igénybejelentésben, a követelés a reorganizációs eljárásban biztosítatlannak minősül. Már a reorganizációs eljárás megindításának – tehát még a reorganizáció engedélyezése előtt – vannak olyan joghatásai, amelyeket a szállító azonnal érzékel (114. § (1) bekezdés): az igénybejelentéssel érvényesítendő követelés miatt végrehajtás nem indítható, a már megindított végrehajtások félbeszakadnak, az ilyen követelés az adóssal szemben nem számítható be, a másik szerződő fél pedig nem mondhatja fel a szerződést, és nem állhat el attól az adós olyan teljesítésével való késedelme miatt, amelyre az eljárás megindítása előtt vált jogosulttá; hatálytalanok azok a szerződési kikötések is, amelyek a reorganizációs vagy a konkurzeljárásra tekintettel lehetővé tennék a szerződés megszüntetését. Akinek a szerződés szerint előre kell teljesítenie, a teljesítést megtagadhatja, amíg az ellenszolgáltatást nem teljesítik vagy nem biztosítják számára (114. § (3) bekezdés). A reorganizáció engedélyezésével félbeszakadnak a bejelentendő követelésekről folyó bírósági és választottbírósági eljárások (118. § (4) bekezdés).

Reorganizációs eljárásban a követelést csak a fizetésképtelenségi szakértő vitathatja, a bejelentési határidő lejártától számított 30 napon belül (124. § (2) bekezdés). A vitatott követelés hitelezőjének a vitatási határidő lejártától számított 30 napon belül keresetet kell indítania az adós ellen (124. § (4) bekezdés), különben a követelést a vitatott terjedelemben nem veszik figyelembe, és a terv jóváhagyása után e terjedelemben az adóssal szemben nem érvényesíthető (124. § (5) bekezdés). A tervről a hitelezők a tervet elfogadó hitelezői gyűlésen (schvaľovacia schôdza) csoportonként szavaznak; a szükséges többséget a 148. § határozza meg. A bíróság a tervet többek között akkor utasítja el, ha valamely biztosítatlan követelés – azok kivételével, amelyek konkurzban alárendelt követelésként nyernének kielégítést – 50%-nál kisebb mértékben vagy öt évnél hosszabb idő alatt nyerne kielégítést, kivéve, ha az érintett hitelező ehhez írásban hozzájárul (154. § (1) bekezdés g) és h) pont). Az adós adóstársaival és kezeseivel szembeni jogokat a terv nem érinti (155. § (4) bekezdés).

Az adós egyéni vállalkozó vagy kis cég: adósságrendezés és kis konkurz

Ha az adós természetes személy – akár vállalkozó is, Szlovákiában jellemzően egyéni vállalkozó (živnostník) –, a törvény 166. § (1) bekezdése szerint konkurz vagy törlesztési terv (splátkový kalendár) útján adósságrendezést kérhet, függetlenül attól, hogy tartozásai a vállalkozásából erednek-e. Azok a követelések, amelyek azt a naptári hónapot megelőzően keletkeztek, amelyben a konkurzot kihirdették vagy a hitelezőkkel szembeni védelmet megadták, csak konkurzban vagy törlesztési terv útján elégíthetők ki, és konkurzban igénybejelentéssel érvényesíthetők (166a. §). A bíróság az adósságrendezésről már a konkurzot kihirdető vagy a törlesztési tervet megállapító végzésben dönt (166e. § (1) bekezdés), és a 166e. § (2) bekezdése szerint ezek a követelések az adóssal szemben nem érvényesíthetővé válnak, függetlenül attól, hogy bejelentették-e őket. Az a kivétel, amely azt a hitelezőt illeti, akit a fizetésképtelenségi szakértő a konkurz kihirdetéséről írásban nem értesített, a 166c. § (1) bekezdés a) pontja szerint csak a természetes személy hitelezőkre vonatkozik; külföldi gazdasági társaság arra nem hivatkozhat. Az igénybejelentést a konkurz kihirdetésétől számított 45 napos alaphatáridőn belül kell benyújtani; később addig lehet bejelentkezni, amíg a fizetésképtelenségi szakértő közzé nem teszi azt az értesítést, hogy felosztási tervet kíván készíteni, a hitelező azonban szavazati jogot nem gyakorolhat (167l. § (1) és (3) bekezdés). Az ilyen követelésekről folyó bírósági eljárásokat a bíróság megszünteti (167e. § (1) bekezdés), a konkurz hatálya alá tartozó vagyonra pedig végrehajtás nem indítható és nem folytatható (167f. § (1) bekezdés).

Az adósságrendezésben a 166b. § (1) bekezdése szerint az adóssal szemben többek között nem érvényesíthetők a tőke 5%-át a követelés fennállásának minden naptári évére vetítve meghaladó járulékok és a kötbérek. A biztosított követelést az adósságrendezés nem érinti annyiban, amennyiben azt a biztosítéki jog tárgyának értéke fedezi (166c. § (1) bekezdés c) pont), a kezessel szemben pedig a követelés továbbra is érvényesíthető (166e. § (3) bekezdés). Az adósságrendezés által érintett hitelező a konkurz kihirdetésétől vagy a törlesztési terv megállapításától számított hat éven belül kérheti az adósságrendezés hatályon kívül helyezését, ha bizonyítja, hogy az adós nem volt tisztességes szándékú (166f. § (1) bekezdés). A kis konkurz (malý konkurz) olyan jogi személy egyszerűsített konkurza, amelynek kötelezettségei és vagyona az utolsó öt beszámoló szerint nem haladták meg az 1 000 000 eurót (106c. § (1) bekezdés f) és g) pont); azt, hogy kis konkurzról van szó, a bíróság a végzés rendelkező részében tünteti fel (106c. § (4) bekezdés). A követelések bejelentésére és vitatására benne a 167l. §-t kell megfelelően alkalmazni (106h. §) – a követelést tehát csak egy másik, követelését bejelentett hitelező vitathatja (167l. § (5) bekezdés). A követelését bejelentett hitelező a kis konkurz kihirdetésétől számított hat hónapon belül előleg megfizetésével elérheti, hogy a bíróság az általános szabályok szerinti konkurzot hirdessen (106j. § (1) bekezdés).

Az eljárás menete

Hogyan zajlik

1

Az eljárás állásának ellenőrzése

A szlovák fizetésképtelenségi nyilvántartásban ellenőrizzük, milyen eljárás folyik – konkurz, kis konkurz, reorganizáció vagy adósságrendezés –, mikor tették közzé a végzést, ki a fizetésképtelenségi szakértő, és mikor jár le a bejelentési határidő. Az (EU) 2015/848 rendelet 24., 25. és 27. cikke szerint az eljárásra vonatkozó kötelező információknak, köztük a követelések előterjesztésére nyitva álló határidőnek, az európai e-igazságügyi portálon keresztül is díjmentesen hozzáférhetőnek kell lenniük, az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén elérhető keresési szolgáltatással. A rendelet 54. cikke szerinti egyedi értesítésre nem javasoljuk várni: a szlovák törvény szerinti határidők a nyilvántartásban való közzétételtől futnak. Egyúttal megállapítjuk, milyen hatással van az eljárás az adóssal szemben folyó perére vagy végrehajtására.

2

A követelés kiszámítása és az igénybejelentés

Jogcím szerint kiszámítjuk a tőkét és a járulékokat, a külföldi pénznemet euróra számítjuk át, meghatározzuk a rangsort, és – ha Önnek biztosítéka vagy tulajdonjog-fenntartása van – egyeztetjük Önnel, hogyan érvényesítsük. Az igénybejelentést a mellékletekkel és a meghatalmazással úgy kézbesítjük a fizetésképtelenségi szakértőnek, hogy a határidő lejárta előtt megérkezzen hozzá. Szlovákiai székhelyű irodaként a törvény 29. § (8) bekezdése szerinti kézbesítési megbízottja is lehetünk.

3

A követelések vizsgálata és védekezés vitatás esetén

A vitatási határidő alatt figyelemmel kísérjük a fizetésképtelenségi nyilvántartásban vezetett követelésjegyzéket, és kapcsolatot tartunk a fizetésképtelenségi szakértővel. Ha a követelést vitatják, a 30 napos határidőn belül benyújtjuk a megállapítása iránti keresetet. Ha ennek oka van, javasoljuk Önnek más hitelezők olyan követeléseinek vitatását, amelyek indokolatlanul csökkentik az Ön részesedését; a vitatáshoz perköltség-előleg megfizetése szükséges.

4

Hitelezői gyűlés és hitelezői választmány

Az első hitelezői gyűlést a fizetésképtelenségi szakértő a konkurz kihirdetésétől számított 55 napon belül hívja össze úgy, hogy azt a követelések vitatására nyitva álló határidő lejártát követően legkorábban 30, legkésőbb 45 nappal tartsák meg (34. § (1) bekezdés). Az a hitelező szavaz, akinek a követelése jogcím és érvényesíthetőség tekintetében megállapított – a megállapított összeg minden eurója után egy szavazattal (35. § (4) bekezdés). A gyűlés dönt a fizetésképtelenségi szakértő személyének cseréjéről (36. §), és megválasztja a három- vagy öttagú hitelezői választmányt (37. § (1) bekezdés), amely az általános vagyontömeghez tartozó vagyon kezelésére és értékesítésére kötelező utasításokat ad a fizetésképtelenségi szakértőnek (82. §). A gyűlésen képviseljük Önt; a törvény videokonferencia útján tartott gyűlést is lehetővé tesz (34. § (5) bekezdés). Reorganizációs eljárásban a hitelezőt a hitelezői gyűlésen (126. §), valamint a tervről a tervet elfogadó hitelezői gyűlésen történő szavazáskor (147. és 148. §) képviseljük.

5

Felosztási terv és kifizetés

A felosztási terv elkészítése előtt a fizetésképtelenségi szakértő értesítést tesz közzé arról, hogy felosztási tervet kíván készíteni (96. § (2) bekezdés); a jóváhagyott felosztási terv alapján kiadja a hitelezőknek a bevétel nem vitatott részét (96. § (5) bekezdés). Ellenőrizzük, hogy követelése a megfelelő összegben és rangsorban szerepel-e a felosztási tervben, és átadjuk a fizetésképtelenségi szakértőnek a külföldre történő kifizetéshez szükséges adatokat. A követelés kielégítésének költségeit a 96. § (7) bekezdése szerint maga a hitelező viseli.

Dokumentumok

Amire Öntől szükségünk van

Küldje el, ami rendelkezésére áll, szkennelve vagy lefényképezve; eredeti példányokra egyelőre nincs szükség. A dokumentumok lehetnek az Ön nyelvén is – megmondjuk, melyiket kell majd szlovákra fordítani.

  • A szerződést, a keretszerződést vagy a megrendeléseket, az üzleti feltételekkel együtt – különösen az irányadó jogra, a fizetési határidőre, a késedelmi kamatra és a tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó kikötéseket.
  • A kifizetetlen számlákat és a teljesítést igazoló iratokat: szállítóleveleket, CMR-fuvarleveleket, átadás-átvételi jegyzőkönyveket, az elvégzett munkák kimutatásait.
  • A befizetések áttekintését és a követelés könyveiben szereplő egyenlegét – az igénybejelentés tartalmaz egy nyilatkozatot arról, hogy nyilvántartja-e a követelést a könyveiben, és ha igen, milyen mértékben.
  • Az adóssal szemben hozott bírósági határozatokat, fizetési meghagyásokat és más végrehajtható okiratokat, valamint tájékoztatást a folyamatban lévő perekről és végrehajtásokról.
  • A biztosítékot igazoló iratokat: a zálogszerződést és a zálogjog nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, a kezesi nyilatkozatot, tulajdonjog-fenntartás esetén pedig az áru pontos azonosítását és azt is, hol található.
  • Tartozáselismeréseket, részletfizetési megállapodásokat, kölcsönös beszámításokat és az adóssal a követelésről folytatott levelezést.
  • Mindent, amit a fizetésképtelenségi szakértőtől vagy a bíróságtól kapott – különösen az (EU) 2015/848 rendelet 54. cikke szerinti „Értesítés fizetésképtelenségi eljárásról” című formanyomtatványt.
  • Társasága cégjegyzékkivonatát vagy hasonló nyilvántartásból származó kivonatát, valamint a meghatalmazást aláíró személy adatait.
Díjak

Mennyibe kerül

A munka terjedelmében és a díjban előre és írásban állapodunk meg. Az eljárás ellenőrzésének és az igénybejelentésnek a díját még azelőtt megismeri, hogy munkához látnánk.

Az eljárás ellenőrzése és az ügy értékelése

előre egyeztetett fix díj

Ellenőrizzük az eljárás állását a fizetésképtelenségi nyilvántartásban, kiszámítjuk a határidőt, átnézzük az iratokat, és írásban javaslatot teszünk a további lépésekre. A díjat a munka megkezdése előtt közöljük Önnel; ha úgy dönt, hogy nem folytatja, az ügy ezzel lezárul.

Hitelezői igénybejelentés

fix díj ügyvédi cselekményenként

A követelés kiszámítása, az igénybejelentés elkészítése a mellékletekkel és kézbesítése a fizetésképtelenségi szakértőnek, a biztosítéki jog érvényesítését is beleértve. Ügyvédi cselekményenként rögzített összegben, nem óradíjban állapodunk meg.

A követelés megállapítása iránti per és további képviselet

fix díj vagy sikerdíj

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának 655/2004 Tt. sz. rendelete 7. § (1) bekezdése szerint sikerdíj (podielová odmena) az ügy értékéből való százalékos részesedés formájában köthető ki; a 7. § (2) bekezdése szerint legmagasabb összege nem haladhatja meg az ügy értékének 20%-át. A rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a sikerdíjra csak akkor keletkezik jogosultság, ha az ügyfél az ügyben teljes mértékben pernyertes lett; részleges pernyertesség esetén az ügyvédet a 8. § (2) bekezdése szerint a pernyertesség mértéke szerint meghatározott tarifa szerinti díj illeti meg, és ha az ügyfél még részben sem volt pernyertes, az ügyvéd a 8. § (3) bekezdése szerint csak a készkiadásai megtérítését követelheti.

Az ügyvédi díjon felül készkiadások merülnek fel, különösen a szlovák nyelvű fordítások költsége, ha azokat a fizetésképtelenségi szakértő vagy a bíróság kéri (az (EU) 2015/848 rendelet 55. cikkének (5) bekezdése). A bírósági illetékekről szóló 71/1992 Tt. sz. törvény 4. § (2) bekezdésének t) és q) pontja szerint a vitatott követelés megállapítása iránti perben és a vagyonleltárból való kizárás iránti perben a felperes illetékmentes. Ha a követelést csak egy másik hitelező vitatta, a kereset benyújtása előtt azonban perköltség-előleget kell fizetni, amelynek összege a vitatott összeg két százaléka, legalább 350 euró és legfeljebb 10 000 euró (a 7/2005 Tt. sz. törvény 32. § (10) és (19) bekezdése). Az ebben a perben pernyertes, képviselővel eljáró felet a tarifa szerinti díj megtérítése illeti meg, ugyanúgy, mint a végrehajtási eljárásban való képviselet esetén (32. § (11) bekezdés). Az eljárás eredménye az adott ügy körülményeitől függ, különösen az adós vagyonától, a többi követelés összegétől és az Ön követelésének rangsorától.

Kötelezettség nélkül

Küldje el nekünk az adós és a követelés adatait

Írja meg, ki az adós, milyen követelése van vele szemben, és mit tudott meg az eljárásról – ha ismeri, a fizetésképtelenségi nyilvántartásban való közzététel dátumát is. A határidők rövidek, és elmulasztásuk miatt a törvény nem enged igazolást, ezért azt javasoljuk, hogy haladéktalanul írjon nekünk. Jelentkezünk Önnél, és javaslatot teszünk a további lépésekre. Az űrlap elküldésével nem jön létre jogi szolgáltatásnyújtás, és szerződéses jogviszony sem keletkezik.

+421 907 823 239klienti@tkak.sk
Kérdések és válaszok

Gyakori kérdések

Kapcsolódó
Fizetésképtelenség és reorganizáció SzlovákiábanKövetelésbehajtás szlovák cégtőlVégrehajtás SzlovákiábanSzlovák társaság, szövetkezetCMR szerinti fuvardíj-követelések behajtásaKülföldi ügyfelek

A jogszabályok, amelyekre ez az oldal épül

A 7/2005 Tt. sz. törvényt és a 665/2005 Tt. sz. rendeletet a 2025. október 1-jétől hatályos szövegükben idézzük. A jogszabályok szövege a Slov-Lex és az EUR-Lex portálon érhető el. A fenti tájékoztatás általános jellegű, és nem helyettesíti az egyedi ügy megítélését.